Az elmúlt 20 évben (2006 és 2026 között) országos szinten összesen 3 olyan tél volt, amikor a fagyok intenzitása és tartóssága miatt a gránátalmák komolyabb ágkárosodást szenvedtek, vagy tőből teljesen visszafagytak.
Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a zord, -20 °C alatti téli fagyok ritkák. A kritikus töréspontot jelentő -15 °C és -20 °C közötti értékek az alábbi három időszakban fordultak elő olyan kiterjedten, ami tömeges visszafagyást okozott:
2012 februárja (A legkeményebb fagyhullám): Ez volt az elmúlt két évtized legzordabb időszaka. Heteken keresztül tartó hótakaró és rendkívüli hideg jellemezte az országot, a hőmérséklet az Alföldön és a fagyzugokban tartósan -15 °C, helyenként -20 °C alá süllyedt. Ebben az évben a védelem nélkül hagyott, szabadföldi mediterrán növények (gránátalmák, fügék) szinte kivétel nélkül tőig visszafagytak.
2017 januárja: Egy több hetes, rendkívül száraz és fagyos periódus során az ország jelentős részén mértek -15 °C körüli vagy az alatti minimumokat. A hótakaró hiánya és a fagyos szél miatt a fiatalabb vagy nem teljesen beérett fás szárú gránátalmák sok helyen tövig fagytak, az idősebb példányok pedig komoly vázág-károsodást szenvedtek.
2021 februárja: Bár a tél egésze enyhének számított, február közepén egy hirtelen betörő sarkvidéki légtömeg miatt pár éjszakára -15 °C, a fagyzugos észak-keleti és alföldi részeken -20 °C közelébe zuhant a hőmérséklet. Ez a rövid, de intenzív sokk elegendő volt ahhoz, hogy a kényesebb gránátalma-fajták föld feletti részei elhaljanak.
Mi a helyzet a tavaszi fagyokkal?
Bár a kérdés a téli visszafagyásokra vonatkozott, a hazai termesztők tapasztalatai szerint az elmúlt években (különösen például 2026 tavaszán) egy újabb probléma lépett fel. A rendkívül enyhe telek miatt a gránátalmák túl korán kezdenek el rügyezni, és a márciusi vagy áprilisi kései fagyok (-2, -5 °C) kárt tehetnek a termő ágakban.
