Az olasz, spanyol és izraeli intenzív ültetvényeken a Rojo Brillante és a Tipo fajták térállását szigorúan a talaj termékenységéhez, az alanyhoz (leggyakrabban Diospyros lotus) és a gépesítési igényekhez igazítják. Termékeny, mélyrétegű talajon a nagy növekedési erély miatt 5–6 × 4–5 méteres, míg gyengébb, soványabb vagy homokosabb talajokon sűrűbb, 4–5 × 2,5–3,5 méteres sor- és tőtávolságot alkalmaznak.
Ültetési távolságok országonként és talajtípus szerint
A mediterrán árutermelő ültetvényekben mind a Rojo Brillante, mind a Tipo erős növekedési erélyű fajtának számít, ezért a sűrítést csak gyengébb talajokon vagy speciális koronaformákkal alkalmazzák.
| Ország / Régió | Fő fajta | Termékeny, mélyrétegű talaj | Kevésbé termékeny, soványabb talaj | Jellemző koronaforma |
| Olaszország (Emilia-Romagna, Campania) | Tipo és Rojo Brillante | 5,5 × 5,5 m (katlan) vagy 5 × 4 m (palmetta) | 4,5–5 × 3 m vagy újabb intenzív ültetvényekben 5 × 1,6–2 m (orsó) | Szabálytalan palmetta, nyitott katlan (vaso), orsós (fusetto / monoasse) |
| Spanyolország (Valencia) | Rojo Brillante | 5 × 4 m vagy 6 × 5 m (500–600 fa/ha) | 5 × 3 m vagy 5 × 3,5 m (600–660 fa/ha) | Nyitott katlan (vaso), módosított központi tengelyes korona |
| Izrael (félszáraz, öntözött területek) | Triumph (Sharon) és Rojo Brillante | 5 × 3,5–4 m (csepegtető öntözéssel) | 4 × 2–2,5 m (1000+ fa/ha intenzív rendszerekben) | Kompakt központi tengelyes korona, sövényszerű támrendszer |
A talaj termékenységének és az alanynak a hatása a térállásra
Termékeny, mélyrétegű vályogtalajok: A tápanyagban gazdag talajon a Rojo Brillante és a Tipo hatalmas vegetatív növekedésre képes. Ilyenkor a túl sűrű ültetés az ágak felkopaszodásához és a belső koronaszintek beárnyékolásához vezet.
Kevésbé termékeny, homokos vagy meszes talajok: Soványabb, gyorsan kiszáradó vagy magasabb mésztartalmú talajokon a fák növekedési erélye mérséklődik. Ilyenkor a kisebb koronaméret miatt a tőtávolság 2,5–3 méterre csökkenthető a terület maximális kihasználása érdekében.
Alanyhatás a térállásra: A legelterjedtebb Diospyros lotus alany erős növekedést ad, de sósabb vagy rossz vízelvezetésű talajon gyengébben fejlődik. A standard spanyol ültetvényekben az ezen az alanyon álló Rojo Brillante optimális térállása 5 × 3,5 méter.
Külföldi ültetvényeken alkalmazott koronaformák
Szabálytalan palmetta (Palmetta irregolare): Észak-Olaszországban (Emilia-Romagna) a Tipo fajtánál ez a legelterjedtebb forma. A 4,5–5 méteres sortávolság lehetővé teszi a szedőplatformok és gépek kényelmes áthaladását a szüret és a metszés során.
Alacsony törzsű katlankorona (Vaso): Spanyolországban és Dél-Olaszországban a Rojo Brillante fő koronaformája. A törzset 70–80 cm magasan vágják vissza, és 3–4 fő vázágat nevelnek belőle. Ez a forma ellenáll az erős mediterrán szeleknek, és elbírja a Rojo Brillante súlyos (250–300 grammos) gyümölcseit.
Sűrű soros orsó (Monoasse / Fusetto): A legmodernebb olasz és izraeli intenzív ültetvényekben a fákat egyetlen központi tengelyre nevelik 5 × 1,6–2 méteres térállásban. Ez a rendszer 1000–1600 fa/hektár sűrűséget tesz lehetővé, ami jelentősen előrehozza a termőre fordulást.
