Miért éppen mediterrán jellegű és egzotikus mérsékelt égővi vagy szubtópusi gyümölcsfák, örökzöld sövények?
Az Abéliáskertben ezek nem csak divatból kaphatók – hanem mert nálunk tényleg jól érzik magukat! Nem a növényt kell a kerthez igazítani, hanem a kertedhez kell megtalálni az ideális növényt! Ebben segítek neked.
Szeged környékén, Csongrád-Csanád megyében a talajtípusok változatosak. Legnagyobb területen a csernozjom (mezőségi) talajok találhatók, ami a legértékesebb. Tápanyagban gazdag, mélyrétegű. Rendkívül termékenyek, magas a humusztartalmúak, és kiválóan alkalmasak mediterrán jellegű gyümölcsfák és a legdivatosabb örökzöld sövények telepítésre. Szentes, Csongrád, Mindszent, Hódmezővásárhely, Algyő, Tápé, Szőreg, Kübekháza
A csernozjom talaj kiváló víz- és tápanyagtartó képességgel rendelkezik, ami ideálissá teszi gyümölcsfák (pl. kivi, gránátalma, datolyaszilva, füge, kínai datolya, indián banán), valamint örökzöld sövények (pl. leyland ciprus, babérmeggy, korallberkenye) telepítésére.
Előfordulnak réti öntés talajok is a folyók árterületein alakultak ki, valamint a Duna-Tisza közi meszes homoktalajok, homokos-agyagos vályog talajok. A legjobb talaj a homokos-agyagos vályog, mivel kiválóan szabályozza a vízelosztást és tápanyagellátást (Mórahalom, Zákányszék, Ruzsa, Szőreg, Deszk, Makó, Klárafalva, Ferencszállás környéke). Itt mindenfajta mediterrán jellegű gyümölcsfa kiváló eredménnyel fog fejlődni(kivi, gránátalma, füge, datolyaszilva, jujuba, papau) és a legnépszerűbb örökzöld sövény növények ( leylandii ciprus, korallberkenye és babérmeggy) is.
Újszeged és Szőreg a Tisza öntéstalaján fekszik, amely jellemzően agyagos vályog. Gyümölcsfák (pl. kivi, gránátalma, füge, datolyaszilva, kínai datolya, indián banán) Jó tápanyagellátottság miatt kedvező, de az agyagos szerkezet miatt a vízelvezetést érdemes javítani (például szerves anyagokkal, komposzttal, homokkal lazítani) A pangó vizet nem tűrő fajoknál (pl. gránátalma, jujuba) a kert magasabban fekvő részére, vagy kissé megemelt dombágyásba ültetni.
A most legnépszerűbb örökzöld sövények (pl. leyland-ciprus, babérmeggy, korallberkenye) számára az agyagos vályog előnyös , mert jól tartja a vizet.
Az egyre ritkábban előforduló nagy esőzés után a talaj a gyökerek körül tovább megtartja nedvességet. A talaj lazítása (pl. homok vagy szerves anyagok bekeverésével) segít a jó fejlődésben. A másik fontos feladat ilyen helyen, a terep lejtésének a kialakítása akként, hogy a többlet víz ne a gránátalma vagy a jujuba fa gyökereinél gyűljön össze.
Csongrád-Csanád megyében tisztán homokos Ásotthalom, Mórahalom, Zákányszék, Ruzsa, Öttömös, Pusztamérges, Bordány, Domaszék, Szatymaz egyes részei, Kelebia és Balotaszállás térsége. Homokos talajon az örökzöld sövények közül a leyland ciprus és a babérmeggy jól fejlődik, de öntözést és tápanyagpótlást igényelnek. A korallberkenye is ültethető öntözés és megfelelő trágyázás mellett. A korallberkenye érzékenyebb a talajszárazságra, amit mulcsolással mérsékelhetünk, illetve nem kedveli a tápanyagszegény környezetet amit rendszeres tápanyag utánpótlással orvosolhatunk.
Jó minőségű csernozjom talajok esetében: 40-80 cm mélységig humuszos, termékeny réteg található. Agyagos, kötött talajok (pl. réti agyagtalajok, kötött löszös talajok) esetén a humuszos réteg 30-50 cm mélységig terjed. Homokos-agyagos vályogtalajok: általában 20-40 cm humuszos réteggel rendelkeznek, alatta tömörödöttebb, vízáteresztőbb réteg található.Öntéstalajok (Tisza menti területeken): változó mélységűek, de sok helyen 40-60 cm mély humuszos réteg alakul ki. A pontos talajmélység és minőség helyenként eltérhet, így érdemes helyszíni talajvizsgálatot végezni, ha pontos adatokat szeretnél a saját földterületedről.
A házikert talajának humusztartalmát többféle módszerrel is növelheted, megőrizheted és javíthatod. A humusz gazdagítja a talajt, javítja a szerkezetét, fokozza a vízmegtartó képességét és tápanyagokkal látja el a növényeket.
A talaj humusztartalmának növelése szempontjából az egyik legfontosabb tényező a szerves anyag utánpótlása. Ezt a következőkkel érheted el: Saját készítésű komposzt hozzáadása minden évben. A konyhai növényi hulladék, lehullott levelek, lenyírt fű és egyéb növényi maradványok kiváló alapanyagot biztosítanak. Trágya: Istállótrágya (marha-, ló-, csirke-, juhtrágya) használata ősszel vagy kora tavasszal. Érdemes érlelt trágyát alkalmazni. A mulcsozás segít megőrizni a talajnedvességet, csökkenti az eróziót, és bomlás során humuszt képez (fakéreg, szalma, széna, aprított fakéreg, falevél, Fűnyesedék, komposztált faforgács).
A mediterrán jellegű gyümölcsök közül a füge, gránátalma, jujuba és datolyaszilva kifejezetten jól alkalmazkodik a homokos környezethez.
A kivi és papau is ültethető, de fokozottabb vízellátást és tápanyag utánpótlást igényelnek. Komposzttal, trágyával és mulcsozással a talaj vízmegtartó képessége javítható, így ezek a növények sikeresen termeszthetők homokos talajon is! Papau (Asimina triloba) – Mérsékelt égövi gyümölcs, nem mediterrán. Kivi (Actinidia deliciosa) – Szubtrópusi, óceáni éghajlatot kedvelő növény, amely magas páratartalmat és enyhébb teleket igényel. Nem szárazságtűrő, ezért nem tekinthető mediterránnak
A homokos talajokon nagyobb a fagyveszély a gyümölcsfa gyökérzónájában, mint a kötöttebb talajokon (agyagos vagy vályogos talajokban
A homokos talaj gyorsabban hűl le és melegszik fel, mert kisebb a hőkapacitása, vagyis kevesebb hőt képes tárolni, mint az agyagos vagy humuszos talajok. A kötött (agyagos, vályogos) talaj több vizet és szerves anyagot tartalmaz, amelyek jobban megtartják a nappali hőt, így lassabban hűl le éjszaka.
A víz hőtároló közegként működik: minél több víz van egy talajban, annál lassabban hűl ki. A homokos talajok vízáteresztőek, gyorsan kiszáradnak, emiatt kevesebb víz áll rendelkezésre a hőmérséklet stabilizálására. Az agyagos és vályogos talajok több vizet képesek megkötni, így éjszaka lassabban adják le a hőt, ami mérsékli a fagyveszélyt.
A homokos talajokban több a levegő, mert a szemcsék közötti tér nagyobb. A levegő viszont rossz hővezető, így a nappali felmelegedés nem hatol mélyre. A kötött talajokban kevesebb a levegő, a pórusokat víz és szerves anyag tölti ki, amely jobb hővezető, ezért a nappali hő hosszabb ideig megmarad a talajban.
A homokos talaj nappal gyorsan felmelegszik, de éjszaka gyorsan kisugározza a hőt, így a hőmérséklet gyorsan csökken. A kötött talajoknál a hőleadás lassabb, mert az agyagos szemcsék, a víz és a szerves anyagok lassabban engedik ki a hőt a környezetbe.
Homokos talajon a gyökérzóna védelme érdekében: Téli mulcsozás (szalma, fakéreg, komposzt) Öntözés fagyos idő előtt (nedves talaj lassabban hűl ki) Takarás vagy fóliahasználat fiatal fák tövénél
Ezekkel a módszerekkel a homokos talajokon is mérsékelhető a fagyveszély és jobb telelést biztosíthatunk a gyümölcsfák számára.
Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni akkor iratkozz fel a hírlevélre és kövess a Facebookon.
