A sedum fajtákat elültethetjük olyan száraz meleg és napos helyekre, ahol más már nem nő meg. Ezeken a helyeken sem a kopasz földet szemléljük, hanem szép virágokat. Élő mulcsként védik a talajt. Díszítenek lomjukkal és virágaikkal. Vannak közöttük örökzöldek is. A gyephez képest kevesebb idő a fenntartásuk. Nincs permetezés igényük, átmenet képezhetnek a fő és a magasabb növények között. Változatosak. A talajtakarók ültetése előtt a területet gyommentesíteni kell. Első pár évben amíg a talajt teljesen be nem borítják, kézzel gyomlálunk. Ha megnőnek, ezt feladatot elfelejthetjük. Víztakarékos kavicskertekbe is kiválók a sedum fajták. A gyep öntözése hatalmas vízmennyiséget igényel. A víztakarékos kertek egy irányzat. Az extrém szárazság és hőtűrő növények vannak telepítve. Megélnek elenyésző öntözés mellett is.
Előnyök: kevesebb víz használat, kevesebb és olcsóbb ápolás, kevesebb növény védőszer és gyomirtószer. Ezekben a keretekben alacsony vízigényű, fény és melegkedvelő évelőtársítások szép összképet adnak. A vízhiányos területeket érdemes mulcsozni, hogy vizet megőrizzük a talajban. Itt kaviccsal, murvával is takarhatunk. Kavicsos kert. Itt is kell valamennyi tápanyag és puha talaj hogy a növények gyökerei minél hamarabb minél mélyebbre lejussanak. Utána könnyebben elviseljék a szárazságot, kedvezőtlen adottságokat. A jó eredés érdekében eleinte öntözi kell. A fenntartási munkák később csak az évi visszametszésből állnak. A sziklakert dekoratív. Minden időben nyílik valahol egy évelő folt. A sziklakertbe is kell termőréteg.
Tápanyagban szegény talajra, homokos, kavicsos, rossz talajszerkezet, vízmegtartó képesség gyenge. Alacsony vízigényű, nagy tűrőképességű növények. Ültetéskor azért kapnak tápanyagot. Sedum fajták, lavandula, korai kakukkfű. Meszes talajra: achillea, creatostigma, gypsophilla, irisz, lavandula, salvia, santolina, yukka.
