A selyemmirtusz Szeged környékén is egyre népszerűbb. 3 lit cserepes 50/80/100 cm-es méretben: 7000 Ft/db-8000 Ft/db áron kapható fajtától függően.
A legtöbb színárnyalatban virágzik, kivéve a kéket, a sárgát és a narancsot. A legelterjedtebbek a rózsaszín, fehér, vörös és lilás tónusok, amelyek különösen jól mutatnak nyári kertekben. A virágszínek elsősorban antociánokra épülnek – ezek a pigmentek adják a pirosas és lilás színeket. A selyemmirtusz nem halmoz fel karotinoidokat a virágszirmokban, ezért a sárga és narancs szín genetikai úton nem jelenik meg benne.
Az elmúlt évtizedekben több mint 50 fagytűrő fajta született ezekben az árnyalatokban, és ezek a színek genetikailag stabilak, jól öröklődnek. Selyemmirtusz Szeged környékén is sikerrel nevelhető. Ha igazán különleges és hosszan virágzó díszfát keresel, érdemes ezekből a színes fajtákból választani.
Milyen talajt kedves a selyemvirágfa? Bármilyen talajban termeszthető, a lombozat megsárgulhat, ha a talaj túl lúgos. Minden típusú talajon jó vízelvezetésről kell gondoskodnunk. Ha a talaj pH-ja 6,5 felett van, akkor kénport szórjunk ki a növény tövére. Ez a a legjobb megoldás a pH csökkentésére. Én is ezt teszem rendszeresen a saját növényeimmel, mert a kertem talaja miatt erre időnkét szükség van. Kettő három kezelés meghozza az eredményt. Ha kávézik, rendszeresen szórjon kávéőrleményt krepp mirtuszfáinak tövébe, hogy lassan csökkentse a talaj pH-ját
Tápanyag: műtrágyákat minden évben tavasszal lehet kijuttatni. Én télen szerves trágyázást alkalmazok, télre a marhatrágyával kevert famulccsal takarom a töveket, és tavasz végétől adok vízben oldódó műtrágyát pár alakalommal a selyemmirtuszaimnak. A virágzáshoz foszforra van szüksége a selyemvirágfáknak, ezért kora tavasszal lassan felszívódó műtrágyát is adok a fát körülvevő talajra.
A selyemmirtuszokra általában nem jellemző a levélsárgulás, ha egészséges környezetben fejlődnek. Azonban bizonyos körülmények között átmenetileg vagy tartósan sárgulhatnak a leveleik, aminek több oka lehet:
A selyemmirtusz nem szereti a vízben álló gyökeret. Ha a talaj nem jó vízáteresztő, a gyökerek levegőhiányos állapotba kerülnek, ez levélsárgulást okozhat.
Különösen vas- vagy nitrogénhiány esetén sárgulnak az idősebb vagy a fiatalabb levelek. Gyakran előfordul lúgos vagy kötött talajban.
A selyemmirtusz napimádó növény. Ha kevés a fény, gyengül a fotoszintézis, és levelei fakóbbá vagy sárgássá válhatnak.
Frissen ültetett példányoknál átmeneti levélsárgulás előfordulhat, amíg a gyökérzet alkalmazkodik az új környezethez
A természetes sárgulás ősszel nem kóros, ez a fajtákra jellemző és része a lombhullási ciklusnak.
Szeged és a Homokhátság környékén a homoktalajok sok esetben lúgos kémhatásúak lehetnek. Bár általánosan úgy tartják, hogy a homoktalaj semleges vagy enyhén savanyú, valójában a pH-érték nemcsak a szemcsemérettől, hanem az ásványi összetételtől is függ – különösen a mésztartalomtól. A meszes homoktalajokon ezért sokszor szükséges a savanyítás, főleg ha savanyú talajt kedvelő növényeket, például díszcserjéket vagy virágzó fákat szeretnénk ültetni.
Ha rendszeresen mulcsolsz faaprítékkal – különösen tűlevelű fákból származóval –, akkor az apríték felszínén mikrobiális lebontás során huminsavak képződnek. Ezek a savak az öntözés vagy csapadék hatására fokozatosan beszivárognak a talaj felső rétegébe, és az évek során enyhén savas irányba tolják el a pH-t, javítva ezzel a növények tápanyagfelvételét. A huminsav-képződés mértéke függ a faapríték típusától, aprítottságától, a talaj mikrobiális aktivitásától, és körülbelül 1–3 év alatt válik igazán jelentőssé.
Ez a módszer különösen előnyös, ha például selyemmirtusz Szeged környéki ültetését tervezed, mivel ez a látványos díszcserje jobban fejlődik enyhén savanyú talajban. Ha szeretnél hosszan virágzó, gyönyörű növényt, a selyemmirtusz Szeged térségében is kiváló választás, különösen megfelelő talajelőkészítéssel és mulcsozással.
