Igen, de nem ez az ideális közeg a számára. Ebben az esetben a talajcsere és a bőséges szervesanyag-pótlás kell a vízmegtartás és a tápanyagfelvétel miatt.
Áss egy legalább 100 centi széles és 60 cm mély gödröt. A kivi gyökere oldalirányban terjeszkedik a leginkább. A kiásott homok felét vidd el, erre nem lesz szükséged. A másik felét keverd össze érett marhatrágyával, komposzttal vagy savanyú tőzeggel, fekete vagy agyagos földdel. A profik gyakran keverik a zeolitot (ami megfogja a kijuttatott műtrágyát) alginittal ami ad szerves pluszt és a nyomelemeket a taljba. Ha a kivi gyökrei az évek múltával elérik a kicserélt ültetőgödör szélét, akkor sávos talajjavításra lesz szüséged egy nagyobb sugarú körben a kivi körül. A cél a víztartó képesség növelése és az enyhén sa-vanyú kémhatás beállítása. A homok gyorsan áthevül és kiszárad, ezért vastag mulcsozással és rendszeres öntözéssel kell óvni a növényt a perzselődéstől.
Mivel a kivi hajszálgyökerei a felső 20–40 cm-es rétegben vannak, a forró homok szó szerint „megfőzi” a gyökereket, ami a levelek lankadásához és a növény pusztulásához vezethet. A homokról visszaverődő hő és az erős napsütés megperzseli a fiatal kivi leveleit.
Ne tedd a fiatal kivit a tűző napra védelem nélkül. Keress neki félárnyékos fekvést, vagy készíts árnyékoló hálót.
