Az örökzöld sövényeink télen sincsenek olyan nyugalmi állapotban mint a lombhullató fák. A téli vízhiánytól elhalhat a növény egy része, vagy megsemmisülhet az egész sövény is. Az anyagcsere folyamatok a tű és a pikkelylevelű örökzöldekben télen sem állnak le. Időben kezdjünk el öntözni azokon a napokon amikor nincs fagy. Leylandi ciprus, smaragd tuja, kerti korallberkenye, babérmeggy és általában mindenféle tűlevelű és pikkelylevelű fenyő érintett. Ezek a növények nem élik túl ha a szöveteikben tárolt víz kb. felének az elvesztését. Később már hiába kapnak ismét elegendő vizet, nem élednek fel.
A téli hideg eleve már stressz a számukra. Fokozottan lép fel a vízhiány olyan sövénynél ahol kevés természetes talajt hagytak. Közvetlenül a gyökerek közelében nagyobb felület szilárd burkolatot kapott.
Egyre melegebb minden évszakunk és a csapadék eloszlása egyenetlenebb mint régen. A növényeink ilyen stresszhatásokhoz nem tudnak alkalmazkodni. Régen azért nem öntözték az örökzöldeket mert volt elegendő hó, és télen hideg volt. Nem csak a több éves sövények vannak veszélyben. A cserepekből frissen kiültetett fiatal sövénykezdemények fokozottan kitettek a téli szárazságnak a telepítés utáni első évben. A kis földlabdából hamar elhasználják a fotoszintézis során a vizet.
Én minden decemberben több alakalommal fokozatosan feltöltöm a növényeim körül a talajt elegendő vízzel hogy legyen tartalékuk januárra és februárra. Február végén az elmúlt években mindig öntöznöm kellett ismételten. Alig volt téli csapadék és minél nagyobbak, korosabbak az örökzöldjeink, annál több nedvességet használnak el. Egy nagyobb ciprusféle rengeteg vizet szív fel a környezetéből. A babérmeggy cserje viaszos levelei, vagy a tűlevelű fenyők kisebb lombfelülete ugyan csökkenti a párolgást, de az elegendőnél kevesebb víz károsítja őket. Egy sövényt eleve sűrűre telepítünk, tehát itt fokozott a vízelvonás. Tipikus probléma hogy erre kevesen gondolnak, és csak április vége felé kezdenek el öntözni. Ekkor már erősebben süt a nap. Április végén már napi szinten jönnek a vásárlók növényt pótolni. A tipikus kezdőmondat: „Egyik napról a másikra ’kiment’ a sorból több példányom. Biztos megbetegedett. Mivel permetezzem?” Nem akarják elhinni, hogy kiszáradt és a többi meg követni fogja, mert már azok is épphogy élnek.
Az száradás mértékétől függ hogy az ágak egy része újból kihajt vagy sem. Kisebb mértékű száradást a növény átvészelhet, de ha a lombozat nagyobb felét érte a száradás, akkor valószínűleg nincs jövő a számára. Ha kisebb a kár akkor vágjuk vissza az elhalni látszó részeket, és kezdjetek el öntözni. A tél enyhe volt, többször felmelegedett, majd ismét lehűlt a levegő. A csapadék eloszlása nem egyenletes, a száraz időszakokat a növények nem élik túl, hogy a talaj felső rétege amiben a gyökerek nagy része elhelyezkedik, már tavasz elejére kiszárad. Homokos területen ez a hatás fokozottabb, mivel a eleve csökkent a talaj víztartó képessége (eleve csak 8-10%-ot tárolnak, míg az agyagos talajok 30% vizet is meg tudnak kötni). Jellemzően az állandó lakóhelytől távol eső hétvégi nyaralóknál létesített fiatal telepítésű sövények is veszélyben vannak. Ritkán öntözött területen érdemes vastag mulcsolást vagy szalmás takarást készíteni.
Itt a kertemben vastag mulcsolás van ami segít a talaj nedvességét megőrizni. Érdemes erre költeni. Kevesebb vizet kell használni mert a kijuttatott vizet a nap nem szárítja fel. Mulcsolás mellett is ellenőrzöm a talajt az idősebb és fiatalabb örökzöldeknél is. Másik előny hogy a talaj a vastag mulcs alatt rövidebb időre fagy át. A talajban tartja a hőt, a növény vizet és tápanyagot tud felvenni. A mulcsolás alatt mindig laza porhanyós, levegővel teli a talaj. Egy taposásnak kitett letömörödött talajban kevés a levegő. Csökken a víz és tápanyagfelvétel.
A probléma már eleve determinált lehet ha telepítéskor kicsi az ültetőgödör. Leyland ciprus, babérmeggy, korallberkenye, tuja és fenyő gyökérzete nem nagyon akar a keményebb rész felé indulni ahol kevés a víz, inkább a puha kis gödröcskében a felszín közelében marad ahol a talaj elegendő vizet tartalmaz. Még lehet fokozni a gondot a gyakori kis vízadaggal történő öntözéssel. A gyökérzet fent marad ahelyett hogy lemenne mélyebbre. Csak akkor halad le a gyökérzet ha ritkábban öntözünk nagyobb vízadagokkal, kellően nagyra készített puha porhanyós talajban. A gyökerek addig terjeszkednek ameddig elegendő vizet találnak. Kiterjedt gyökérrel rendelkező növény több vizet tud felvenni. Ha az örökzöld sövénynek már eleve ilyen rosszul kezdődik az élete a szárazabb tél már erősen megkérdőjelezi a jövőjét, mivel a hosszú idegi tartó nagyobb vízhiány okozta kár visszafordíthatatlan.
2021. március 7-én kaptam a babérmeggy sövényről a fotókat. Egyértelmű volt a számomra hogy élettani száradás a gond. A föld is átfagyhat hosszabb időre. Élettani száradás léphet fel mert a sokáig átfagyott földből a növény nem tud vizet pótolni. A napsütés és a szél hatására a lomb többet párologtat el. Vizet és tápanyagot kellene hogy felvegyen a gyökérzeten keresztül akkor is ha a föld fagyott. A kiszáradást fokozza ha napközben jelentősebb napsütés is éri őket.
Március 7-én tűnt fel a házigazdának hogy a kettő éve szépen fejlődő sövényén a naposabb szakaszon elbarnultak a levelek. Az árnyékban fekvő sövényrészen ez kisebb mértékben jelentkezett, mert az ide ültetett bokrok kevesebbet párologtattak. Az elmúlt kettő évben is éppen hogy életben tartotta az 50 db növényt kannából való öntözéssel. A télen sem volt elegendő csapadék és a sövény láthatólag a kihalás szélére került akkor amikor március első hetében az idő hirtelen felmelegedett. Több vizet akart a gyökereken keresztül felvenni, de már nem volt felvehető víz. Ez érinti az összes örökzöld sövény növényt. Az örökzöld sövénynövényeink ellenálló képessége akkor is csökken ha túlélik hogy nincs víz a gyökerek körül vagy nincs elegendő víz magában a növény sejtjeiben. A meleg fokozta az anyagcserét.
Ha tetszett kövess a FACEBOOKON IS.
