Perzsafa 2025. ősszel ismét kapható lesz.
Itt tudod lefoglalni
Szenzációs fa, csak kevesen ismerik. Sajnos ritkán találkozni vele az utcán, parkokban. Méltatlanul mellőzött, pedig tartási körülményekre igénytelen, szárazságtűrő, karakteres alakú. Nem kell vele sokat foglalkozni mégis rendkívül mutatós. Akár egy előkertben is elfér. Nem túl nagy fa, inkább bokorfa. Kezdetben bokor, idővel kisebb fa. Idősebb példányaival arborétumokban találkozhatunk. A Tiszakürti Arborétumban több 10 m-es egyedeit is megcsodálhatjuk az október végi lombszíneződéskor.
Év közben zöld. De milyen Zöld? Nagyon szép jellegzetes levelei és csak erre a fára jellemző ágrendszere van. Aki látott már ilyen bokorfát már egészen messziről felismeri. Egyike az legcsodálatosabb őszi lombot adó fajtáknak. Nem tudom hogy miért nem népesítette be még a kerteket. Kiszorítják a most oly divatos gömbkoronájú fák, mert azok elférnek a villanyvezetékek alatt is. A Perzsafa gyengébb növekedési eréllyel rendelkezik. Ha fiatalabb korban pár alkalommal nyugalmi időszakban megkurtítjuk a fő felfelé törő ágakat, akkor sok éven át a felsővezetékek alatt tudjuk tartani. Ezt tette az utolsó fotón látható fa gazdája is Baktóban.
A képek mind Szegeden készültek, 2022 novemberében. A gyönyörű őszi pillanatokat szerencsésen el tudtam kapni több fánál is, a város különböző pontjain. A rövidebb nappalok és a hidegebb éjszakák beállnak és szárazabb is az évszak, akkor varázslatosan ragyogó vörös színre váltanak a levelek. De miért is van ez így? Őszre kevesebb a napfény, gátolva van a fotoszintézis, és kevesebb klorofill termelődik. A levelekben elfogy a klorofill és meglátjuk az egyéb színanyagokat. A levelekben az antocián pigmentek miatt lesz vörös a levél. Ez nincs mindig benne a levelekben, csak késő nyártól, amikor a cukrok a levélben maradnak lombhullás előtt. Ha sok cukort tartalmaznak a levelek, annál élénkebb vöröslő a levélzet.
Miért halmozódnak fel a cukrok a levélben? A csökkenő napi hőmérséklet miatt kialakul egy olyan sejtréteg, ami miatt a tápanyagok nem tudnak a törzs irányába eljutni, a cukrok a levélben maradnak, felszaporodnak. Ezek a fehérjékkel együtt antocianidokat hoznak létre. Minél több antocián van a levélben, annál élénkebb lesz a szín.
Még egy tipp: Ne ültessük szélvédett helyre. Kitett, huzatos hideg széljárta fekvés a legjobb. Ez saját megfigyelés. A sűrűbb beépítettségű belvárosi kertek védettebbek, melegebbek. A hideghatás nem éri a perzsafát olyan intenzíven mint egy városszéli utcában. Ha a hely kevésbé körbeépített, nyíltabb, akkor a színek élének. Az én perzsafáimnál sokkal intenzívebb, élénkebb, mélyebb színekben pompáztak a város hidegebb, külső területin élő fajtásak levelei.
A perzsafa napos vagy félárnyékos elhelyezést kedvel, és jól teljesít jó vízelvezető képességű, közepesen termékeny talajban. Ültessük el a fát legalább 4 méterre más növényektől, hogy megfelelő helyet kapjon a növekedéshez és a kifejlődéshez.
A perzsafa az ősz egyik leglenyűgözőbb látványát nyújtja, ahogy levelei vörösesre váltanak, festői színeivel magával ragadó látvány lesz a kertedben. A perzsafa kevés gondozást igényel, és ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben, így könnyedén gondozhatod, és hosszú éveken át gyönyörködhetsz benne kertedben. Ne habozz, látogass el hozzám, és válaszd ki saját perzsafádat, hogy varázslatos színeivel és egyedi megjelenésével fűszerezd meg a kertedet!
Viszonylag lassan növekvő fa, ezért ideális választás kis és közepes méretű kertekbe is, ahol hosszú távon dekoratív elemmé válik.
A perzsafa, vagy Parrotia persica, hosszú életű, akár 100-150 évig is élhet, ha optimális környezetben növekszik. Íme néhány fontos szempont a termesztéséhez:
Talajigény: A perzsafa a humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kedveli, enyhén savas vagy semleges talajban érzi magát a legjobban. Jól fejlődik agyagos és vályogos talajokon, de a túl meszes talajt kevésbé tolerálja.
Fényigény: Szereti a napos vagy félárnyékos helyeket. Teljes napfényben szebb és intenzívebb lombszínt mutat ősszel, míg félárnyékban is jól érzi magát, de színei visszafogottabbak lehetnek.
Szárazságtűrés: Mérsékelt szárazságtűrő, főleg akkor, ha már kialakult gyökérzettel rendelkezik. Hosszabb szárazságok idején azonban öntözés szükséges, különösen fiatal korban. Száraz és meleg helyeken kevésbé díszes, mivel lombja könnyebben száradhat.
Gyökérzet: Inkább felületi, oldalirányban terjedő gyökérrendszere van, amely lehetővé teszi, hogy a talaj felsőbb rétegeiből vegye fel a vizet és a tápanyagokat, de idősebb korban mélyebb gyökérágai is kialakulhatnak.
A lombos fák mérsékelt égövön azért hullatják le a leveleiket ősszel, hogy felkészüljenek a télre és túléljék a hideg időszakot. Ennek a jelenségnek több élettani oka van:
Vízveszteség elkerülése: Télen a talaj gyakran fagyott, és a gyökerek nem tudnak elegendő vizet felszívni. A levelek viszont párologtatnak, ezért a lombhullás révén a fa csökkenti a párologtató felületet, elkerülve a kiszáradást.
Energia- és tápanyagmegőrzés: A fák visszahúzzák a tápanyagokat a levelekből az ágakba és a törzsbe, hogy elraktározzák őket a következő tavaszra. A klorofill lebomlása révén a zöld szín eltűnik, helyette megjelennek a sárga, narancs, piros színek. A fák így energiát spórolnak a következő növekedési időszakra.
Védelem a fizikai károktól: A levelek megtartása télen azt is jelentené, hogy a hó és jég nagyobb súlyt helyezne a fa ágaira, ami törésekhez és károsodáshoz vezethet. A lombhullással a fák elkerülik ezeket a mechanikai sérüléseket.
Ez a lombhullatás egy jól bevált alkalmazkodás a mérsékelt égöv évszakos változásaihoz, amely segíti a fák hosszú távú fennmaradását ebben a klímában.
