Tilia platyphyllos- Nagylevelű hárs szabadgyökérrel 300 cm-es koronás 8/10 cm-es törzskerülettel 20.900 Ft. 2026. november 3-7 közötti elvitelre foglalható.
A nagylevelű hárs nem behozott dísznövényként jelent meg nálunk, hanem őshonos fafaj, amelyet a középkortól kezdve tudatosan is ültettek falvakba, városokba, parkokba. A természetes erdőkben is előfordul (főként a Dunántúli-középhegységben, Északi-középhegységben, dombvidékeken). A nagylevelű hárs ősidők óta itt van a Kárpát-medencében, erdeink természetes alkotórésze.
Már a középkorban ültették településekre díszfának, templomok és kúriák udvarára, mert hosszú életű, árnyékot adó és illatos virágú fa. Illatos virágából gyógytea készül, amit a népi gyógyászat régóta használ. Faanyaga puha, könnyen faragható, ezért régen szobrászok, hangszerkészítők is kedvelték. A XVIII–XIX. századtól lett igazán népszerű parkfaként és alléfa-ként, főleg kastélykertekben, falusi főtereken, útmenti fasorokban.
Valamivel magasabb vízigényű, szereti a nedvesebb, mélyebb talajokat. Szárazságtűrése gyengébb, mint a kislevelűnek. Fiatalon kifejezetten gyors növekedésű. Kifejlett méretét tekintve sokkal nagyobb fa lesz, mint a kislevelű. Az ültetés után 5 évvel: kb. 4–6 m magas, 2–3 m széles. (Fiatalon gyorsan nyúlik fölfelé, még keskenyebb, kúpos koronával.) 10 év: kb. 8–12 m magas, 4–6 m széles. (Ekkor már árnyékot ad, de még karcsúbb koronaformájú.) 15 év: kb. 15–18 m magas, 7–9 m széles. (Elkezd terebélyesedni, korona szélesedik, sudara kevésbé domináns.) 20 év: kb. 20 m magas, 10–12 m széles. (Már igazi, nagy árnyékadó fa, széles koronával, kiskertben gyakran túl nagy.) Szélesebb, terebélyesebb korona, kevésbé rendezett, sudár kevésbé domináns, inkább „terebélyes óriásfa”. Kiskertbe nem ajánlom, túl nagyra nőhet, ezért csak tágasabb kertekbe való. hazánkban is szép számmal láttam meseszép idős példányait kastélykertekben.
