A Tisza menti települések Csongrád-Csanád vármegyében szinte végig élvezik az öntésiszap és az agyagos vályog előnyeit (és küzdenek a hátrányaival). Ez a talajtípus a folyó szabályozása előtti évezredes áradások során rakódott le.
Újszeged és Szőreg a Tisza öntéstalaján fekszik, amely jellemzően agyagos vályog.
Gyümölcsfák (pl. kivi, gránátalma, füge, datolyaszilva, kínai datolya, indián banán telepíthető)
Jó tápanyagellátottság miatt kedvező, de az agyagos szerkezet miatt a vízelvezetést érdemes javítani (például szerves anyagokkal, komposzttal, homokkal lazítani) A pangó vizet nem tűrő fajoknál (pl. gránátalma, jujuba) a kert magasabban fekvő részére, vagy kissé megemelt dombágyásba ültetni.
A most legnépszerűbb örökzöld sövények (pl. leyland-ciprus, babérmeggy, korallberkenye) számára az agyagos vályog előnyös , mert jól tartja a vizet.
A vármegyében az alábbi környékeken találkozhatunk az újszegedihez és szőregihez hasonló, kötöttebb öntéstalajokkal:
1. A Tisza közvetlen vonala (Dél-észak irányban)
A folyó menti települések nagy része ezen a sávon fekszik. Itt a talaj mélyrétegű, tápanyagban gazdag, de hajlamos a tömörödésre:
Algyő: Nagyon hasonló adottságok, mint Újszegeden.
Mindszent és Mártély: Itt is jellemző a vályogos öntéstalaj, bár helyenként homokfoltokkal keveredhet.
Csongrád és Szentes környéke: A Tisza és a Körös találkozásánál különösen mély rétegű, kötött öntésföldek találhatóak, amelyek kiválóak zöldségtermesztésre és gyümölcsfáknak is.
2. A Maros menti szakasz
A Maros hordaléka szintén kiváló minőségű, de gyakran még az újszegedinél is „zsírosabb”, agyagosabb:
Deszk, Klárafalva, Ferencszállás: Itt a szőregi rózsatermesztő vidék folytatódik, a talaj kiváló víztartó, de a gránátalmánál és jujubánál itt is figyelni kell a vízelvezetésre.
Makó és környéke: A híres makói öntéstalaj, ami a hagymatermesztés alapja, szintén ebbe a kategóriába tartozik.
3. A Hódmezővásárhelyi-sík (Dél-Alföldi csernozjom határán)
Bár Hódmezővásárhely nagy része már a jobb minőségű mezőségi talajon fekszik, a város Tisza felőli oldala és a környező tanyavilág mélyebben fekvő részei még mindig az öntéstalaj jellegzetességeit mutatják (kötöttség, magas agyagtartalom).
