„Nem kell vakon kísérletezned a kertedben! Én már megtaláltam azokat a növényeket, amelyek itt valóban jól érzik magukat.
Magyarországon több éghajlati tényező is hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos mediterrán jellegű gyümölcsfák, mint a füge, gránátalma, jujuba, datolyaszilva, és egzotikus mérsékelt égővi indián banán (pawpaw) vagy szubtópusi (kivi) sikeresen termeszthetők legyenek.
Mérsékelt kontinentális éghajlat – hosszú, meleg nyarak
A nyári időszak hosszú és kellően meleg, amely elősegíti a mediterrán növények megfelelő növekedését és termésképzését. A 30-35°C közötti csúcshőmérsékletek ideálisak a gyümölcsök beéréséhez. A sok napfény elősegíti a megfelelő cukortartalom kialakulását, különösen a füge, gránátalma és datolyaszilva esetében.
Enyhe telek a déli országrészben és védett területeken Magyarország déli régióiban Dél-Alföld, Villányi-hegység, Mecsek ) Balaton-felvidék a telek enyhébbek, a fagyos napok száma kevesebb. A Tisza és a Duna menti területek, valamint a Balaton környéke kedvező mikroklímát biztosítanak, amely csökkenti a fagyveszélyt.
Csapadékeloszlás és talajadottságok A mediterrán jellegű gyümölcsök többsége viszonylag szárazságtűrő, így a magyarországi csapadékviszonyok megfelelőek lehetnek számukra. A homokos, jó vízáteresztő talajok különösen kedveznek a füge, gránátalma, kínai datolya és indián banán fejlődésének. A jó vízellátottságú, tápanyagban gazdag talajok (pl. lösz, humuszos vályogtalaj) előnyösek a kivi és datolyaszilva számára.
Mikroklimatikus adottságok – védett fekvések előnye Domboldalak, déli lejtők és védett kertek ideális mikroklímát biztosítanak. Szélvédett, déli tájolású falak mellett a füge, gránátalma és datolyaszilva még hűvösebb éghajlaton is sikeresen termeszthető. Fagyveszélyes mélyedések, völgyek kerülendők, mert itt a hideg levegő összegyűlhet.
Az utóbbi évek enyhe telei és klímaváltozás hatása Magyarország téli hőmérséklete enyhült, ami kedvez a mediterrán jellegű növények termesztésének. Korábban fagyérzékenyebb növények (pl. kivi, datolyaszilva, gránátalma) is egyre több helyen megmaradnak fagyvédelem nélkül. Az átlaghőmérséklet emelkedése hosszabb vegetációs időszakot eredményez, ami segíti ezeknek a gyümölcsfáknak a beérését.
Magyarország déli és védett fekvésű területein a mediterrán jellegű gyümölcsfák sikeresen termeszthetők, főként a hosszú, meleg nyárnak, az enyhe teleknek és a megfelelő talajviszonyoknak köszönhetően. A megfelelő fajtaválasztás és a fagyvédelem kulcsfontosságú a biztos terméshozam érdekében.
Magyarország nem meleg mérsékelt égövben, hanem a mérsékelt égövön belül a mérsékelt kontinentális éghajlati övben helyezkedik el. Nem tekinthető tipikusan meleg mérsékelt vagy mediterrán éghajlatúnak.
Dél-Dunántúlon, a Balaton-felvidéken és a Dél-Alföldön találhatók szubmediterrán hatású területek. Ezeken a vidékeken a hosszabb tenyészidő és az enyhébb telek miatt több melegkedvelő növény (pl. mandula, füge, gránátalma, szőlő) is sikeresen termeszthető. pl. Villány, Szeged környéke melegebb régió, közel állnak a szubmediterrán klímához.
Zala és Somogy megye egyes részei, a Balatontól délre érződik a szubmediterrán hatás, főként a csapadék és az enyhébb telek miatt. Balaton-felvidéken és a Káli-medencében a tó mérséklő hatása miatt a téli fagyok kevésbé erősek, és a hosszú, meleg nyár kedvez a szőlőtermesztésnek. Szegeden és a Dél-Alföld egyes részein a száraz, forró nyarak és az enyhébb telek miatt szintén megjelenik a szubmediterrán hatás.
Északi rész (pl. Északi-középhegység, Felvidék közelében) hűvös mérsékelt (kontinentális) éghajlat. Hidegebb telek, több csapadék, rövidebb nyarak, nagyobb fagyveszély a völgyekben. Gyakoribbak a késő tavaszi fagyok. Déli rész (pl. Dél-Alföld, Villányi-hegység, Mecsek környéke) melegebb mérsékelt (szubkontinentális) éghajlat. Melegebb, szárazabb nyarak. Enyhébb telek, hosszabb tenyészidőszak. Kedvezőbb a mediterrán jellegű növények termesztésére. Pécs, siklós, Mohács,
