Ültettél egy lombos fát, és öntözőrendszer telepítésén gondolkodsz? Esetleg a füves területbe került a fa, ahol szórófejes öntözés működik? Ha igen, érdemes átgondolnod a fa helyét és az öntözési módot, hogy elkerüld a törzs és a kéreg károsodását. A fák egészségének megőrzése érdekében a megfelelő vízkezelés kulcsfontosságú! Ha egy lombhullató fa törzsét folyamatosan víz éri, az több élettani kárt is okozhat, különösen, ha ez hosszú időn keresztül történik, például öntözőrendszer vízpermetének hatására. A védekezés érdekében fontos, hogy a lombhullató fák törzsét ne érje közvetlen öntözővíz, és gondoskodjunk a megfelelő vízelvezetésről a talajban.
1. Kéreg károsodása
Ok: A folyamatos nedvesség áztatja a fa kérgét, ami a kéreg sejtjeinek elhalását idézheti elő. Sejtkárosodás a nedvességtől: A fa kérge vízhatlan rétegekkel és sejtszerkezettel védi az alatta lévő élő szöveteket. Ha a kérget tartósan víz éri, a következők történhetnek: Hidratációs stressz: A túlzott nedvesség felpuhítja a sejtfalakat, ami a kéreg mechanikai stabilitásának csökkenéséhez vezet. Anaerob környezet kialakulása: A vízzel telített környezet oxigénhiányt eredményez, amely gátolja a sejtek normális anyagcseréjét és elhalást idéz elő.
Következmény – Mechanikai és biológiai védelem gyengülése
A sérült kéreg nem képes megakadályozni a kórokozók (gombák, baktériumok) behatolását a fába. Ez gyengíti a növény immunitását, és sérülékenyebbé teszi azt a környezeti tényezőkkel és fertőzésekkel szemben. A felpuhult, repedezett kéreg önmagában is szövetpusztuláshoz vezethet, amely akár a szállítószövetek (háncs) károsodását is előidézhet. A nedves kéreg könnyen felpuhul, berepedhet, vagy lehámlik, ami gyengíti a fa természetes védelmét a kórokozókkal szemben.
2. Gombás és bakteriális fertőzések
Ok: A folyamatosan nedves környezet ideális táptalajt jelent számos gomba- és baktériumfaj számára.
A folyamatosan nedves kéreg ideális környezetet biztosít különböző kórokozóknak: A víz és a magas páratartalom serkenti a gombaspórák csírázását. Gyakori példák a kéregfoltosodást okozó fajok, mint a Botryosphaeria vagy Phytophthora. Baktériumok: A nedvesség megkönnyíti a baktériumok, például a Pseudomonas vagy az Erwinia fajok szaporodását és behatolását a kéreg alatti élő szövetekbe.
Következmény – Elváltozások és szövetpusztulás A kórokozók fertőzése kéregfoltosodáshoz, rothadáshoz vagy rákos elváltozásokhoz vezet. Ezek a fertőzések akadályozzák a víz- és tápanyagáramlást a fában, csökkentve a növény vitalitását és növekedését. A fertőzött részek gyakran elhalnak, ami másodlagos kártevők (pl. rovarok) megtelepedését is elősegítheti. Következmény: A fa törzse fertőződik, ami a kéreg alatt lévő élő szövetek károsodását okozza. Gyakoriak a kéregfoltosodást, rothadást vagy rákos elváltozásokat előidéző kórokozók.
3. Hőmérséklet-változás okozta károsodás: A nedvesség hőmérséklet-ingadozások esetén gyorsabban lehűl vagy felmelegszik, ami repedéseket okozhat a kéregben. Az állandó nedves törzs nagyobb hőmérsékleti stresszt okozhat, különösen hideg időben, amikor a víz megfagyhat a kéreg repedéseiben.
4. Kéreg alatti oxigénhiány: A vízzel áztatott kéreg alatti sejtekhez kevesebb oxigén jut, ami szövetpusztulást okoz. A fa szállítórendszere, azaz a háncsrész károsodhat, ami a víz- és tápanyagellátást akadályozza.
Fa gyökérzetének indirekt károsodása: Ha a víz folyamatosan a törzs köré kerül, akkor a talaj túlzottan átnedvesedik. Az oxigénhiányos talajban a gyökerek fulladoznak, ami a gyökérrothadást és a fa vitalitásának csökkenését eredményezheti.
Megelőzés: Az öntözőrendszer szórófejeit úgy kell beállítani, hogy ne érjék a fa törzsét. A fa körüli talajtakaró (például mulcs) segíthet a nedvesség megtartásában anélkül, hogy túlzottan vízzel áztatná a törzset. A fa törzsén keletkező sérüléseket időben fel kell ismerni és kezelni. A tartós vízterhelés tehát mind a kéreg mechanikai, mind biológiai védelmét károsítja
