Új

Április közepétől június elejéig a leggyakoribb kérdés hozzám: „Mi baj van a fámmal? Minden más már zöld, ő meg még csak nem is rügyezik!” A növények nem naptár szerint, hanem származásuk, hőigényük és gyökereik állapota alapján ébrednek.

1. A „Sietős” csapat (Március vége – április eleje) Ők az elsők, náluk már április közepén látszania kell az életnek:

Vérszilva és Kanzan díszcseresznye: Korán virágoznak, és március végén már mozdulnak. Nyírfa: Nagyon korán indítja a nedvkeringést. Vérjuhar: Már április elején hozza jellegzetes színű leveleit.Magnólia (Liliomfa): Az elsők között virágzik, gyakran már márciusban. Korai juhar és gömbjuhar: Ahogy a nevük is mutatja, nagyon hamar életre kelnek. Rézvörös fanyarka: Március végén már virágba borul, április közepén pedig már hajt. Díszalma, díszkörte félék: A gyümölcsfákhoz hasonlóan korán, április elején elindulnak.

2. A „Megfontolt” csapat (Április közepe – Április vége) Náluk április közepén még csak a rügyek duzzadását látni, ami teljesen normális: Hársfa és platán: Lassabban melegednek be a sűrű szövetük miatt. Szomorú eperfa: Óvatos, bevárja a fagyok végét. Kivi: Bár korán indulna, a késő tavaszi fagyok ellen „kivárással” védekezik.Júdásfa: Csodás virágai április közepétől jelennek meg a törzsön is, de a levelek csak ezután érkeznek. Perzsafa : Különleges fa, ami bár korán virágzik, a leveleivel megvárja a stabilabb április végi időt.

3. A „Lustálkodók” és egzotikumok (Május eleje – Május közepe) Itt kezdődik a legtöbb telefonos aggodalom! Ezek a növények április közepén még sokszor teljesen halottnak tűnnek: Füge: Ha visszafagyott télen, akár május végéig is tarthat, mire tőből megindul. Gránátalma: Rendkívül hőigényes, csak a tartós nappali felmelegedésre reagál. Indián banán (Paw-paw): Különös növény, a rügyei sokáig feketék és száraznak tűnnek, mielőtt hirtelen kipattannának májusban. Gömbkőris: Ahogy korábban írtuk, a frissen ültetettek a gyökérépítés miatt akár 3-4 hetet is késhetnek a már beállt fákhoz képest.

4. A „Mélyalvók” (Május közepétől)

Selyemakác, selyemmirtusz: A „kert leglustábbjai”. Május közepéig gyakran semmi életjelet nem adnak. A származásuk miatt csak a forró talajra indulnak be. Datolyaszilva (Kaki): Híresen későn ébredhet a fiatal ültetésű példányok. Sokszor május közepén kezd csak el rügyezni, legkorábban április első dekádjában. Ziziphus jujuba (Kínai datolya): Talán a legutolsó. Van, hogy június elején hajt ki először, legkorábban április 20-a után. Pekándió: Hasonlóan a többi dióhoz, nagyon fél a fagyoktól, ezért mélyen és hosszan alszik.

A különböző ültetési időpontból fakadóan ugyanazon fajta fák különböző időben hajtanak ki. Amikor egy fát elültetsz, az első prioritása nem a lombfakadás, hanem az, hogy új gyökereket fejlesszen a megváltozott környezethez. A szabadgyökeres fák gyökérrendszere ültetéskor sérül, így az első szezonban a fa „csak” gyökeresedni akar.  Ilyenkor a növény késlelteti a rügyfakadást, azokhoz a fákhoz képest mint amik már egy vagy kettő éve lettek ültetve, hogy ne kelljen a leveleken keresztül túl sok vizet párologtatnia, amit még nem tud kellőképp pótolni.

Az 1 éve ültetett fa már átvészelte ezt a stresszt, de még mindig lassabban hajt ki. A 2 éve ültetett fa viszont már megerősödött, jól beállt, nagyobb gyökértömeget fejlesztett, és biztonságosan indulhat a levélzet kihajtása. A levelek kibomlásával a fa párologtatni kezd, amit csak akkor enged meg magának, ha a vízellátás biztosított.

A fiatalabb, frissen ültetett fa még nem tud elég vizet felvenni – ezért késlelteti a hajtások fejlődését. Ne bolygasd feleslegesen a gyökérzónát. Ne áss körülötte, ne ültess közvetlenül mellé más növényt.

Még az egymáshoz közel ültetett, azonos viszonyok között élő fák is különböző időpontban indulnak fejlődésnek.

Ezt azért írom mert már sokan érdeklődök hogy mikor fog kihajtani az ősszel tőlem vásárolt pekándió, selyemmirtusz, gránátalma, kakiszilva, indián banán, füge, kínai datolya, datolyaszilva, gömbkőris, selyemmirtusz, selyemakácfa stb.. Április 10-e – 20-a körüli napokban többen jöttetek venni új fát, mert már eldöntötték hogy ha eddig nem hajtott akkor biztos „beteg” és hogy ne legyen évvesztés, időben lépünk és bepótljuk. Erre semmi szükség, türelemre viszont annál több.

Miért nem látok még semmi életjelet azokon a fákon amiket novemberben ültettem ? Ime az első magyarázó példa. A selyemakác, selymmirtusz, indián banán, gránátalma, gömbkőris, füge, kínai datolya, datolyaszilva, pekándió természeténél fogva kései kihajtású faj. Melegkedvelő, ezért megvárja a stabil, tartós meleg beálltát. Ezzel szemben a meggyfa, vérszilvafa, vérjuhar, liliomfa, díszcseresznye korai fakadású – ősidők óta a gyors tavaszi kihajtás és virágzás jellemzi.

A melegkedvelő fák „késnek”: ez a túlélési stratégiájuk. Ha korán hajtana ki, egy hirtelen visszatérő áprilisi fagy elvihetné a friss hajtásokat. A rügyei ezért „alszanak tovább”, míg a talaj és a levegő hőmérséklete tartósan melegre nem fordul.

Minden növénynek van egy hőösszeg-igénye a rügyfakadás elindításához – azaz csak akkor indul be a fejlődés, ha elég „meleg órát” gyűjtött össze a fa. A meggyfáé alacsony → korábban fakad. A mediterrán jellegű fáké magasabb → tovább alszanka. A meggyfák mérsékelt övi fajok → a korai tavaszhoz alkalmazkodtak. A melegkedvelő medtiterrán jellegű fák ahol később indul a növekedési szezon → ott a kései fakadás előny.

Itt a második példa amit bemutatok hogy ha nem fakad még, az nem baj – jön az ő ideje is, csak kicsit ráérősebb típus.

A gömb virágos kőris korábban hajt ki tavasszal, mert alacsonyabb hőösszeg is elegenőd neki. A kőrisek, különösen a virágos kőris, gyorsabban reagálnak a tavaszi felmelegedésre. A mediterrán jellegű fák ezzel szemben későn kihajtó fafajok, amely a lombfakadáshoz magasabb hőösszeget igényel. Általában akkor kezdenek hajtani, amikor már viszonylag stabil, melegebb időszak alakult ki – ez lehet akár április vége, május eleje is.

Április közepén-végén sokan teszik fel a kérdést: „Miért alszik még a gömbkőrisem, amikor a szomszéd fája már zöld?” Ha a fád ágai rugalmasak, és a kéreg alatt a kaparási teszt (egy pici karcolás körömmel) élénkzöld színt mutat, a fa él! Csak éppen „be van ragadva”.

A „Sokk-terápia”: Miért segíthet a permetezés a lustálkodó fáknak? 30 éves tapasztalatból írom a követekzőket. Nem a fa gyengesége, hanem láthatatlan kártevők vagy gombák tartják „sakkban” a rügyeket. Ilyenkor a fa védekezik és nem mer kihajtani. A megoldás egy alapos tisztító permetezés, amitől a fák gyakran 10 napon belül „felébrednek”.

Miért működik? Kiűzi a hívatlan vendégeket: A mikroszkopikus rügyatkák vagy pajzstetvek a rügypikkelyek alatt szívogatják a nedvességet. A fa érzi a támadást, és nem nyitja ki a rügyet, hogy óvja magát. A rovar- és atkaölő ezt megszünteti.

Lemosstja a gombákat: Olyan láthatatlan gombaréteg lehet a rügyeken, ami fizikailag gátolja a pattanást. A gombaölő szer „felszabadítja” a rügyet.

Biztonsági jelzés: Amint eltűnnek a kártevők, a növény élettani folyamatai azt a jelzést kapják: „Tiszta a levegő, lehet hajtani!”

Az „Ébresztő Koktél” receptje Ha a fád májusig/júniusig sem hajt ki, de él, végezd el az alábbi kezelést: Összetétel: Gombaölő + Rovarölő + Atkaölő szer keveréke (a csomagoláson előírt hígításban). Gyakoriság: Két permetezés szükséges, 10 napos eltéréssel. Alaposan, „lemosásszerűen” fújd le a törzset és az ágrendszert is, hogy a vegyszer minden rügyhöz eljusson. A permetezés mellett ne feledkezz meg a rendszeres öntözésről sem! A frissen ültetett fának a víz a „üzemanyag” a gyökérépítéshez. Hetente egyszer 10 liter víz legendő egy lomb nélküli fának.

A fa látszólag nem csinál semmit, miközben a környezetében már minden zöldell.

Gyökér-prioritás: 

A gömbkőris (különösen a frissen ültetett) rendkívül óvatos. Ha a gyökérzete a kitermelés vagy az ültetés során megsérült, a fa „döntést hoz”: nem küldi a maradék energiáját a levelek növesztésére, mert a levelek párologtatnak. Ha nincs elég hajszálgyökér, a levelek kiszárítanák a fát. Ezért hetekig (vagy akár egy-két hónapig is) csak a föld alatt dolgozik, hajszálgyökereket növeszt, és csak akkor „pattintja” a rügyeket, ha a vízellátás már biztosított.

Hőigény: A kőris a keményfák közé tartozik, sűrűbb a szövete és lassabb a nedvességkeringése, mint például egy nyírfának vagy fűzfának. Ezért lassabban „melegszik be” a rendszere tavasszal.

2. A szunnyadó állapot (Mélynyugalmi fázis elnyújtása): A szunnyadás egy olyan állapot, amikor a fa életfunkciói a minimumra csökkennek, hogy megvédjék az élőszövetet a kiszáradástól vagy a fagytól.

Miért marad szunnyadóban? Ha az ültetés utáni tavasszal a fa azt érzékeli, hogy a talaj még túl hideg, vagy nem kap elég vizet, egyszerűen nem ad parancsot a rügyeknek a nyitásra. Olyan ez, mintha a fa „kivárna” egy biztosabb időjárást.

A tartalékolás: A fa a törzsében tárolt szénhidrátokból él ilyenkor. Addig maradhat ebben az állapotban, amíg a nedvességtartalma (a sejtjeiben lévő víz) kritikus szint alá nem süllyed.

Hogyan ellenőrizheted, hogy él-e a „lusta” fa? Mivel a rügyek ilyenkor gyakran feketék, száraznak tűnhetnek, de ez csalóka. Végezd el a karcolási tesztet:

Keress egy vékonyabb ágat a koronán. A körmöddel vagy egy éles késsel pici helyen (1-2 mm) kapard meg a kérget. Ha alatta élénkzöld és nedves: A fa él, csak szunnyad (lusta). Folyamatos öntözésre van szüksége, és előbb-utóbb ki fog hajtani. Ha barna és száraz: Akkor az az ágrész elhalt. Ilyenkor érdemes lejjebb is ellenőrizni, a törzs felé.

Összegezve: A frissen ültetett, még nem hajtó fád valószínűleg nem beteg, csak a gyökérépítésre koncentrál, és megvárja a tartósabb meleget, mielőtt kockáztatna a levelekkel.

Bár egyszerre ültetted őket és egészségesek, az alábbi egyéni különbségek állhatnak a háttérben:

Egyéni vitalitás: Ahogy az emberek, úgy a fák sem egyforma ütemben ébrednek. Lehet, hogy az egyiknek kicsit több tartalék tápanyaga volt, vagy a gyökérzete szerencsésebb módon maradt épségben a kitermeléskor.

Mikroklíma és mélység:  Ültetési mélységkülönbség, vagy az, ha az egyik fa több árnyékot kap, vagy a talaj ott lassabban melegszik fel, napokkal eltolhatja a fakadást.

A „szunnyadó” állapot: Ha a fa kérge alatt kaparásra zöld (ezt ellenőrizheted egy körömmel tett apró karcolással a korona részen), akkor a fa él. A gömbkőris hajlamos a „lustaságra” az első évben; van, hogy csak május elején indul meg, ha a gyökeresedésre koncentrál.

 Ne aggódj április közepén! Amíg a fa ágai rugalmasak és a kéreg alatt zöld, addig csak időre van szüksége. Öntözd őket hetnete egyszer 10 liter vízzel, mert a friss ültetésnek most a víz a legfontosabb a gyökérképzéshez.

A magastörzsre oltott fák – mint például a gömb virágos kőris (Fraxinus ornus ‘Mecsek’), de ugyan ez elmondható a Kansan japán díszcseresznyéről is, szomorú eperfáról, glagonya, vérszilva, hárs és még sok más oltott fáról. Az alanyon megjelenő hajtásokat vadhajtásoknak nevezzük, és fontos, hogy rendszeresen eltávolítsuk őket. Ennek több előnye is van, különösen akkor, ha még kicsik a hajtások. A vadhajtások az alany gyökérrendszeréből vagy törzséről nőnek ki, és mivel a fa energiakészletéből táplálkoznak, elvonják a tápanyagokat és vizet a nemes (oltott) rész elől. A fiatal vadhajtásokat könnyen, kézzel vagy egy metszőollóval le lehet csípni, nem hagynak nagy sebet, így kisebb a fertőzésveszély ,Előfordulhat, hogy ha a vadhajtásokat nem távolítjuk el időben, akkor annyira megerősödnek, hogy dominánssá válnak, és elkezdik visszaszorítani az oltott részt.

Lehet, hogy a te fád is éhezik? Ne hagyd, hogy a bebokrosodó vadhajtások elszívják az életet a fa koronájából!” A vadhajtásokat a fa törzséénél közvetlenül kell eltávolítani. Nem hagyunk csonkot. Amikor nem tőből távolítod el a hajtást, hanem csonkot hagysz, a csonk tövében lévő, addig alvó rügyek „felébrednek”.

A növényi hormonok (főként az auxin) áramlása megváltozik. A metszés megszünteti a hajtáscsúcs dominanciáját azon a ponton.A növény energiáit az új hajtások növesztésére fordítja a seb környékén ahelyett a nemes koronarész táplálására fordítaná az energiáit. Egyetlen levágott ág helyén a következő évben 3-5 újabb, még erősebb vadhajtás jelenik meg. A törzs alja teljesen bebok-rosodik, a korona pedig éhezik.

Miért fontos az alanyból előtörő tősarjak és a törzsön megjelenő vadhajtások azonnali eltávolítása?

A fa alján előtörő friss hajtások az alanyból származnak, amibe a  nemes fa be lett oltva. Ezek a vadhajtások elszívják az energiát a koronától. Minél előbb, tőből vágd le őket. Az előtörő vadhajtások közelebb vannak a gyökérzethez. A fa a tápanyagokat és a vizet elsősorban ezekbe a hajtásaiba irányítja. 

Így a fent lévő nemes korona szó szerint éhezni kezd, fejlődése lelassul. Ne hagyd, hogy az alany elnyomja a nemest!

Még egy tavalyi visszavágás után is képesek megjelenni ismételten a vadhajtások. A fa emlékszik a sérülésre, és a rejtett rügyekből új, erős hajtásokat növeszt, hogy pótolja a levágott részt. Távolítsd el ismét. A vadhajtások rendkívül agresszív növekedésűek. Ha nem távolítjuk el őket, a növény hormonális egyensúlya eltolódik. A fa „úgy dönt”, hogy a nemes korona fenntartása túl energiaigényes, és inkább az életerősebb vadhajtásokat fejleszti tovább. A vadhajtásokat nem csak visszavágjuk, hanem  törzshöz legközelebb távolítsuk el, hogy megakadályozzuk az újrasarjadást.